We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

šT​Ú​ROVSZKAYA

by jóvilágvan

/
  • Streaming + Download

    Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality download in MP3, FLAC and more.
    Purchasable with gift card

      €5 EUR  or more

     

1.
Laura 04:47
Lassan lekopik minden elkorhadnak a fák Laura folyton hazudik folyton kikopott, cserepes a szád a száraz olvadáspontok ott, ahol rontok folyók apadnak el a hegy töve mellett gombfocikönyvben szavak akadnak torkokon nyaklánc szó szerint glédába rakva képeken emlék piskóta omlós elszáradnak az ágak virágba fonva marhák és sertések bontva hűtőkamrába sértések lomha és árva bazárba bezárva.
2.
Megkívántalak, megettelek, kihánytalak, rosszul vagyok. Hiába vártalak bús fák alatt, utáltalak, foglyod vagyok. Örökbe kaptalak, nem kértelek, de nélküled elárvulok. Arról ami köztünk lefolyt, csak azt tudom: hiába volt. Megsodortalak, elszívtalak, megittalak, kisírtalak. Kiizzadtalak pár év alatt, de jól tudod, nehéz dolog. Elfelejtelek, megáldalak, szorul hurok, rosszul vagyok. Magamra festelek, elrejtenek szatén kezek, acél habok. Szörnyű az a szerelem amibe bele se lehet halni. Csak mérgét, a keserűt nyelni, meg a fele szíved eldobni.
3.
Bíborka 02:29
Bíborka, Bíborka, ne gondolj arra a fiúra, vigyél el inkább engem kávéra a presszóba. Bíborka, Bíborka, üljünk ki a teraszra és akasszuk fel a kabátokat a fogasra. Jó lenne ha adnál tüzet, a poharamba tiszta vizet. Ezüstözzük be az eget, ha már bíbor úgy sem lehet.
4.
Oly mély az éj ezen a szigeten Kormos fény folyik a vizeken Ámbátor nem vagyok idegen az íze már itt van a szívemen Járt már itt talpam a homokon Itt durcásat tettettem konokon Ért már itt engem a kikelet Vágtam már itt át a kezemet Ismerős egy hely ez a lélek Magamba nézni sokszor mégis félek Itt borozgatnak lidércek és rémek Hajóskapitányok, hűtlen legénységek Bacchánsnők, kék szemű szüzek Belőlem vannak, ismerem őket. A végén ér mindig a döbbenet Hogy én hordtam ide a köveket A képzelet idáig követett S ennél már nincs is tán közelebb Fúj rám most, fújd rám a meleget Abból még nem kaptam eleget A szó bennem még mindig didereg Fagyos bennem még minden zsigerem. Oly mély az éj ezen a szigeten, De mélységét annyira szeretem.
5.
Farkasidő 03:17
Telihold van, farkasidő. Tüze lobban, most indul Ő. Sűrű vágy és piros cipő. Keze rezzen, készül a nő. Illatba fojtja, felveszi ledobja, átfesti simítja, kapcsolja gombolja. Öltözik, készül a nő, telihold van, farkasidő. Nem az ágy vár, csak heverő. Nehezen nyel, csá (?) levegő. Ez nem szép, de megérthető. A büszkeség felejthető. Mire vágyhat bús szerető, győzhetetlen testi erő, két egymásba merítkező romlottság. Rövid a perc és félthető. Gyorsan gyűrődő lepedő, de a célnak megfelelő orvosság. Önmagát csitítja, a haját ritkítja, a férfit vidítja, bánatát szítja, s lassan elalszik a nő, telihold van, farkasidő.
6.
Belzebub 04:50
Az ördög vagyok, a nevem Belzebub Babilon leggazdagabb fia Kívül rend, belül káosz de nem én vagyok a gonosz Nyakkendőm vörös szőnyeg, amelyen büszkén menetelsz a testvéreiddel bele a tűzbe, feketébe, mélyes-mélyre Baldachinnal takarom le az eget amikor nevetek Kísértelek s összekócolom a hajad, amikor álmodol Te választasz s mindig rosszul azt hiszed, te nevetsz s azt hiszed látod az eget Pedig én nevetek s nem az eget látod A hetedik vagyok velem találkozol mielőtt egyet léphetnél bele tűzbe, feketébe, mélyes-mélyre Megveszlek, megvettelek szeretnélek is, de nincs szívem a helyén egy alagutat találsz ahol aranykezű művészek vontatják szemem fényét az új hercegeket a zene pedig tökéletes s egyre tökéletesül ahogy a világban rend ül kívül-belül, rendületlenül káosz, mélységes gonosz Nehogy éhen halj! Menj dolgozni! Ne mosolyogj! Vásárolj!
7.
Rácsok 04:39
Azt szerettem benned, nem csak a tested, bőröd alatt a lelked. Ahogy kecses kecsegéket sütöttél forró olajban, csendben és morajban súgtad, hogy szeretlek. Helyem volt melletted, mint az összeszőtt zörejnek. Ropogtattál köretnek az élethez. Teringettét, te ringattál, kerülgettél mint tavaszt a tél. Vétetlen skorpióméreg, tétlen iszom és nézem, hogy csókolják mások, körbe zárnak a rácsok. Virágból koszorút fontam és egyszerre voltam érted és veled, nevet a neved. Konzerv dobozban, kislány koromban, a hajam koromban, a karodba hulltam.
8.
Fecske 03:10
A fecskéknek nem kell szólni, mikor kell messze menni, mit kéne dédelgetni, kit kéne egyre óvni. Csipetnyi, röppenetnyi kecses, finom szárnycsapás. Csillagfénybe harapás falatnyi, föld feletti parcellákon kései az aratás. Könnyek jönnek könnyedén, marcipánszív kőkemény, koravénen hallgatásba harapás. Nincs költözés, csak maradás. A fecskéknek nem kell szólni, mikor kell messze menni, mit kéne dédelgetni, kit kéne egyre óvni. Pillanatnyi szárnycsapásra izzik fel a sárgasága vörösbe. Félénk, fülledt fáradtságát magtárakban elhagyatva örökbe fogadja egy vörösbegy.
9.
Mély 04:32
Belehajolni a tóba az volna jó, a hullámoknak üzenni: helló, haló! Kalauz uram nekem a szívemet lyukassza át, becsaptak hiába visz a hajó tovább. Orvos uram a lelkemet nyissa ki. Én esküszöm, hogy nincsen benne semmi. Lelkész uram maga az agyamat nézze át, onnan folyik ki az egész világ. Bele a tóba, de senki se tudja, hogy csak lefele juthat át. Majd a szirének átviszik a szívedet (mert a szirének átviszik a szíveket), majd a kutyád átviszik a lelkedet (mert a kutyák átviszik a lelkeket). Félve nyújtod a lába, késve érzed a vágyat, csobban, alig hallod, lobban lelked addig nyújtod. Vonz, húz be a mélybe, álmod lassan célba ér be, bőröd lett nedves, remegsz. Ő csak azt súgja: kellesz. Cseppek folynak lefele érzed, minden lépésnél vizesebb érzet és csak nézed. Hullám csap fel vékony csípődig, csillan csepp, csikland köldökig. Aztán hasadat is hullám éri, a hangja már nem a régi, de jó. Vizes, de jó. Aztán mikor a nyakadat lepik be, már nem gondolsz semmire. Levegőt veszel mélyet, hosszan, ekkor minden érzés ellobban. A karod tartod magad elé, a fejedből nézel kifelé, csak húz a mély lefelé. Nyugodt vagy, lassú és gyenge. Így jutottál le egészen a mélybe.
10.
tulajdonképpen nem múlt el igazán soha fülembe zengett a bú hanne-i halotti tora elfátyolozta az ablakon beverő napfény éjszaka dühös kutyaként csaholt az utcán szájából fojt a nyál, hej de igen nagy kár néha beleevett a levesembe megégette vagy elharapta a számat néha követett az utcán és csókolgatta a vállam rakoncátlan tincsként hajamba robogott éjszaka fojtó köhögés volt mélabú hosszú vonatúton az átölelt semmi nincs jól mérve ez a világ

credits

released December 3, 2013

jóvilágvan:
Bokor Réka - ének
Trencsík Pál - rhodes, szintik, harmonika
Szabó Máté - gitár, ének, szintik, dobprogramok
Valasek Zoltán - gitár
Takács Bálint - dob
Matus Péter - basszusgitár
Gazdík Miroslav - basszusgitár, vokál
Tungli Tamás - perkusszió

A felvételek 2013 nyarán és őszén készültek a zenekar próbatermében Máté felügyelete alatt, illetve az esztergomi Genezaret stúdióban (hangmérnök: Pós Gergő). Keverés és mastering: Rikk Dávid (2013 november, Berlin).

Köszi mindenkinek, aki segített!

license

all rights reserved

tags

about

jóvilágvan Štúrovo, Slovakia

A jóvilágvan 2007-ben alakult a szlovákiai Párkányban. Hisz az őszinte, mondanivalóval bíró zene erejében és vallja, hogy a zene nem eladó, a minőség mértéke nem az eladhatóság. Négy lemezünk jelent meg: Hanne (2011), Štúrovszkaya (2014), jóvilágvan (2017), A folyó balladái (2021). ... more

contact / help

Contact jóvilágvan

Streaming and
Download help

Report this album or account

If you like jóvilágvan, you may also like: